Lázcsillapítás

A láz csillapítására ősidők óta vannak bevett módszerek, melyek a gyógyszeripar fejlődésével igencsak megsokasodtak.

De feltétlenül szükséges-e a kialakult lázat valamilyen módon (gyógyszeresen vagy fizikailag) csillapítanunk?

Nos, a vélemények megoszlanak erről.

Egyes orvosok azon az állásponton vannak, hogy igen, a láz a megbetegedések káros velejárója, mivel fokozott terhelés alá helyezi a szervezetet, így a tényleges gyógyulástól von el energiát.

Mások szerint jótékony immunfolyamatról van szó, amelyet csak a legindokoltabb esetben szabad befolyásolni, hagyni kell, hogy a szervezet győzzön.

Igazság szerint mindkét tábornak van igazsága.

Létezhet két igazság? Igen!

Ugyanis a túlzottan magas láz nem csak, hogy zavarodottságot, rossz közérzetet és alacsony vérnyomást okoz, de mellette, ha nagyon elharapódzik, akár sejtek szintjén is károsíthatja a szervezetet.

Másrészt viszont ott van az a tényező, hogy a megemelkedett hőmérsékleten a test katonái, a fehérvérsejtek aktívabbak és gyorsabban termelődnek, valamint egyes kórokozók is megsínylik, ha nem a nekik megfelelő a test hője.

Vagyis nincs egyetemes igazság, egy olyan immunreakcióról beszélünk, aminek egyszerre vannak pozitív és negatív hatásai is.

Talán akkor tesszük a legjobbat, ha nem kapunk rögtön a lázcsillapító után, amint egy kicsit emelkedett a mi, vagy gyermekeink hőmérséklete – megfelelő odafigyelés mellett egy lázzal járó, nem túl súlyos betegséget gyógyszer nélkül is át lehet vészelni.

Azonban ha súlyosbodna a helyzet, akkor ne féljünk lázcsillapítót használni, legrosszabb esetben orvosi segítséget kérni.

Ezen kívül jó, ha van olyan patika, amiben megbízunk, és tudjuk, hogy mindig van olyan gyógyszer, lázcsillapító, amelyre szükségünk van.

Különböző lázcsillapító típusok

A lázcsillapító gyógykészítmények különféle formában és kiszerelésben kaphatóak, különböző felhasználási módra.

Vannak hagyományosan, tabletta formájában bevehető szerek; aztán vannak, amelyeket gélkapszulában, egyeseket végbélkúpként, és olyanok is, amelyeket szuszpenzió formájában vehetünk magunkhoz.

Ezeknek megvan a maga előnye és hátránya is, de mindenekelőtt azt kell szemügyre vennünk, hogy a beteg milyen életkorú, mennyire súlyos az állapota, és melyik alkalmazása lenne a legegyszerűbben kivitelezhető.

A végbélkúpot kisgyermekkor után már nem nagyon szokás használni, viszont megoldást jelenthet magatehetetlen, mozgásképtelen beteg esetében, akinél mondjuk a nyelés nem járható út.

A tabletta formájában kapható gyógyszerek általában olcsóbbak, mint a többi, mivel jóval olcsóbb és egyszerűbb az előállításuk, viszont csak kötött állapotban képes a hatóanyagot tartalmazni.

A különböző gélkapszulák már oldott állapotban hordozzák a hatóanyagot, ami gyorsabb felszívódást eredményez, viszont költségesebbek, és általában kevesebb is van belőlük egy csomagban.

A szuszpenzió egy keveréktípus neve, melyben nem oldott állapotban, de a hordozó folyadékban lebegve van jelen a szilárd hatóanyag - gyermekek esetében, vagy nyelésképtelenség-közeli torokfájáskor hasznos, ugyanis jóval könnyebb lenyelni, mint egy szilárd kapszulát vagy tablettát.

Tartsuk viszont szem előtt: a legújabb orvosi vélemények szerint a lázcsillapítás nem feltétlenül szükséges, csak abban az esetben javasolt, ha ezzel javítani tudunk a beteg közérzetén!

Veszélyek

Nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy a gyógyszerekben található bizonyos hatóanyagokra egyesek érzékenyek lehetnek.

A gyógyszerallergia nem vicc: súlyos allergiás rohamot, kiütéseket, duzzanatokat, légzési nehézségeket vagy akár fulladásos halált is okozhat.

A túladagolás veszélye is fennáll, ha túl sok gyógyszert veszünk be egymás után, vagy a kellő időt nem megvárva kombináljuk a különböző hatóanyaggal rendelkező készítményeket.

Ez rosszulléthez vezethet, drasztikusabb esetben akár szervi károsodást is szenvedhetünk.

Tehát tartsuk észben: a lázcsillapítás nem feltétlenül megoldás, sok esetben teljesen felesleges is.

Akkor érdemes csak gyógyszerhez folyamodni, ha a láz makacs, vagy már veszélyesen magas.

Fizikai lázcsillapítás

Az orvosok immáron egyetértenek abban, hogy ameddig lehetséges, kerüljük el a különböző fizikai lázcsillapítási módszereket, vagyis a hűtő fürdőt és a hideg, nedves szövettel való testborogatást.

Ennek elsősorban fiziológiai okai vannak, ugyanis többet árthatnak, mint amennyit használnak.

A hűtő fürdő például azért nem feltétlenül jó megoldás, mert a hideg víz érszűkületet okoz a bőrben, így a szervezet még kevesebb hőt képes leadni, vagyis tovább fokozódhat a belső hő felgyűlése.

Viszont ha nincs más megoldás, akkor a módszer sem mindegy: eleve komoly kellemetlenséget okoz egy lázas gyermeknek, hogy vízben kell ücsörögnie, mert így a láz tünetei csak tovább erősödhetnek.

Nem szabad hideg vizet használni, hanem igyekezzünk a beteg testhőmérsékletűvel megegyezővel indulni, majd hideg víz fokozatos adagolásával hűtsük le, de 31 °C alá semmiképpen ne menjünk.

A gyermeket maximum mellkasig szabad a vízbe meríteni, a felsőtestét pedig csak locsolgassuk!

Sokan a törzs vizes borogatását is feleslegesnek tartják, vagy legalább is közel sem olyan hatékonynak, mint azt a korábbi elképzelések bizonygatták.

Magyar felsőoktatás